Február 24.

Adlen ma mosolygósan érkezett, jó kedvvel. A mondókázásnál huncut volt, sokat virgonckodott, de nem hisztizett. Egy darabig ült is egyedül a pöttyén. Az énekeket kicsit jobban szereti, mint a mondókákat.

A madarára sok színes papírt ragasztott kézműveskedésnél.

Tornán a kedvence a fejjel lefelé lógás volt. Lógott a hintából, Adrienn öléből, bukfenceztünk még a labdáról is, de még a fotelből is szeretett fejjel lefelé lógni torna után.

 

A szivaccsal gyakoroltuk továbbra is a testrészeket.

Február 10.

Adlen ma jó kedvűen érkezett. Az asztalnál nem akart a helyén maradni. Edit néni mögé bújt nevetve, amikor Ada vissza küldte az asztalhoz.

A mondókázásnál most hamar elfogyott a türelme, utána az álarc készítéshez se volt kedve, csak rövid ideig ragasztott, utána hisztizett.

A torna nagyon tetszett, mindkét hintába szívesen ült,  a csíkos hintába többször is visszakéredzkedett. A különböző anyagokkal ismerkedett. A szivacsok, és a puha tárgyak tetszettek a legjobban Adlennek.

   

A labdázáshoz is mindig van kedve.

Február 3.

Adlen ma hisztisen érkezett. Ahogy bementünk a szobába a labdák jobb kedvre derítették.

A mondókázást is ügyesen végig hallgatta. Ma a derekára csatolt kártyáit is elkezdte elfogadni, megtűrni.

Sokszor leszedi a nadrágjáról, de mutatjuk neki melyiket mikor kell használni.

A kézműveskedésnél a papír tépkedését élvezte.

Január 27.

Adlen ma jó kedvűen érkezett. Krisztinával mondókázott. A helyén figyelte nevetgélve az énekeket a végén be is kapcsolódott. Együtt mutogattuk a mondókát.

   

A bohócot is jókedvűen ragasztotta.

A sok labdával nagyot játszott. Mostanában ezt kéri.

A délután nagyon nyűgösen indult, Adlen játszani se akart, de tornára szívesen ment.